Önköltségszámítási szabályzat - általános

« Vissza

A vezetői információs rendszer egyik legfontosabb eleme a tevékenység gazdaságosságának vizsgálata, amelynek
- előzetes vizsgálatát előkalkulációnak,
- folyamatában történő vizsgálatát közbeeső kalkulációnak,
- utólagos vizsgálatát, pedig utókalkulációnak,
egyszóval önköltségszámításnak nevezzük.

Az önköltség alakulásának vizsgálatát, illetve az Önköltségszámítási szabályzat elkészítését a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény kötelezővé teszi bizonyos vállalkozási nagyságrenden túl.

Az értékhatár feletti vállalkozások nem választhatják a saját termelésű készletek és a teljesített szolgáltatások értékelésénél a norma szerinti kalkulációt, hanem kötelező az utókalkuláció alapján történő értékelés.

A SZABÁLYZAT TARTALMA

BEVEZETÉS

1.ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI ALAPELVEK
1.1. Az önköltségszámítás kötelezettsége
1.2. Az önköltség fogalma
1.3. Az önköltségszámítás célja
1.4. Az önköltségszámítás feladata
1.5. Az önköltségszámítás tárgya
1.6. Az önköltségszámítás fajtái

2. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEINEK ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSA
2.1. A költségtényezők tagolása (kalkulációs séma)
2.2. A kalkuláció költségtényezőinek tartalma
2.3. Az önköltségszámítás kódszámrendszere
2.4. A kalkulációs egység kijelölése
2.5. Az üzemi költséghelyek (szervezeti egységek) kijelölése
2.6. Az általános költségek felosztásának módja
2.7. Belföldre értékesített termékek és szolgáltatások önköltsége
2.8. Export termékek és szolgáltatások önköltsége
2.9. Saját vállalkozásban végzett beruházás, valamint eszközgyártás önköltsége

3. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZERE

4. GAZDASÁGI KALKULÁCIÓ

5. A KALKULÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉNEK IDŐPONTJA

6. A KÖLTSÉGUTALVÁNYOZÁS ÉS A KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS BIZONYLATI RENDJE

7. AZ UTÓKALKULÁCIÓ ÉS A KÖNYVELÉSI ADATOK EGYEZTETÉSE

8. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI ADATOK SZOLGÁLTATÁSA

9. FELELŐSSÉG AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS RENDJÉÉRT